Pálosszentkút

 Pálosszentkút

2021. október 10.

Bár nem volt igazán kirándulóidő, de vasárnap délután Hédivel Pálosszentkútra indultunk. Nem először jártunk itt, de most a nemrég átadott erdei kálváriát is meg akartuk keresni. Pálosszentkút híres búcsújáróhely, Petőfiszállás nevű községhez tartozik, amely annak köszönheti nevét, hogy Petőfi édesapja bérelte egy időben az itteni kocsmát. 1952 óta önálló község, addig Kiskunfélegyháza része volt Ferencszállás és Szentkút néven.  A legenda szerint 1791-ben egy pásztor egy forrásra bukkant, melynek vizében Szűz Mária alakját pillantotta meg, a forrásból zarándokhely lett, 1873-ban pedig a régi ferencszállási templom romjain új templomot építettek. 1940-ben az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok telepedtek le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet. Található itt kolostor, templom, valamint egy Mária-múzeum, melynek épületében egykor iskola működött, itt tanított Hédi édesanyja is. A pálosok rendjét Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította 1263-ban, névadójuk Remete Szent Pál, akinek életrajza ihlette a címer elemeit (pálmafa, holló és oroszlánok). 

A zarándokhely bejárata

A templom, balra a kápolna

Lourdes-i barlang

A kút

A templom

Kápolna

Az egykori iskolaépület, ma Mária-múzeum

Az ajtó fölött a pálosok címere a pálmával, a hollóval és az oroszlánokkal

Ezután visszamentünk Petőfiszállás felé és egy homokos földúton hamarosan elértük a 17 méter magas kilátót, amely 2015-ben épült és minden emeletén információs táblákat helyeztek el, amelyek egyrészt a pálos rendet és a kegyhelyet, másrészt a környék növényvilágát mutatják be. 

Szelfi a kilátó tetején

Ezután végigjártuk a nemrég átadott erdei kálváriát, amelynek egyes állomásai nem a szokásos stációkat mutatják be, hanem a rózsafüzér titkai közül jelenít meg tízet, melyet egy-egy imával egészítettek ki. Érdekes, hogy a kálvária minden stációját más-más fafajtából faragták ki, a fafajták neve és szimbolikája összefügg a megjelenített titokkal. A kálvária bejárata Da Vinci "a bizalom hídja" mintájára épült, mindenféle szög vagy csavar nélkül. A kálvária arculattervét a csongrádi származású Sprok Antal készítette, akinek az állatokat ábrázoló különleges kisbútorait már több kiállításon megcsodálhattuk. (Beszámoló a kálvária építéséről: Medosz.hu | Erdei kálvária Petőfiszálláson  és a csütörtöki átadásáról: Erdei kálváriát adtak át Petőfiszálláson - FATÁJ (fataj.hu) itt pedig Sprok Antal szoborbútorai: Sprok Antal ) A sétaút 2 km hosszú, végig fehér keresztek jelzik a fákon, merre kell menni, bár mintha a táblák számozását a végén újrakezdték volna, két különböző kettes, hármas stb. állomást is találtunk. A stációkon kívül épültek pihenőhelyek, játszótér, WC és biciklitároló is. Körülbelül másfél óra alatt végigjártuk a sétautat, bár a végén levágtunk néhány kanyart.  

A sétaút térképe a stációkkal

Visszaértünk

Szelfi, háttérben a kapu

Falevél a levegőben

Biciklitároló